A Kanári-szigetek 7 nagy és 6 kisebb szigetből álló csoport az Atlanti óceánban, az északi szélesség 27. és 30. foka, valamint a nyugati hosszúság 13.és 18. foka között. Legnagyobb szigete Tenerife, melynek alapterülete 2052 km², legkisebb a Roque del Oeste, amely tulajdonképpen csak egy szikla a Graciosa sziget közelében. Legkisebb lakott szigete az Isla de los Lobos, melyen mindössze néhány család él.
A szigetcsoport közigazgatásilag Spanyolországhoz, földrajzilag viszont Afrikához tartozik. Legkeletibb fekvésű szigete Fuerteventura, amely 100 km-re fekszik az Afrikai partoktól.
Valamennyi sziget vulkánikus erdetű, mégis nagyon különböznek egymástól. Míg Tenerifére a magas hegyek, addig Lanzarotera az alacsonyabb, zömökebb domborulatok jellemzőek.
A Kanári-szigetek és egész Spanyolország legmagasabb pontja a Pico del Teide, az érvényben lévő mérések szerint 3.718 méter. Csúcsát télen heteken keresztül hó borítja, míg a sziget déli oldalán elnyúló strandokon 25-28ºC-os melegben fürdőzhetnek a nyaralni vágyók.
Az óceán vize a Kanári-áramlás miatt mindig kellemes, 20-24ºC-os.
A szigetcsoport legszárazabb tagja Lanzarote, legszelesebb Fuerteventura, legjobban kiépült Gran Canaria, legváltozatosabb Tenerife, legzöldebb
La Palma, legelszigeteltebb El Hierro, természeti szépségeiben a leggazdagabb La Gomera.
A Kanári-szigeteket közigazgatásilag két nagy csoportra osztották.
Las Palmas de Gran Canaria-hoz tartozik Lanzarote, Fuerteventura és Gran Canaria, míg Santa Cruz de Tenerife-hez La Gomera, El Hierro, La Palma és Tenerife.
A szigetek összlakossága mintegy másfél millió fő, melynek közel egyharmada Gran Canarian él. Az itt élő őslakosok kedvesek, nyíltak, de azokon a szigeteken ahol fellendült a turizmus, az idegenekkel szemben néha bizalmatlanok.
Az idegenforgalom után a szigetek legfőbb bevételi forrása a kereskedelemből és a mezőgazdaságból származik. Nagy mennyiségben termesztenek exportra banánt, paradicsomot, lencsét és dohányt. Lanzarotén mindmáig fontos szerepet játszik a bíbortetű tenyésztése, a tenerifei borok pedig messzeföldön híresek.
A szigetek lakói nagyon szeretik az népünnepeket, melyek többsége vallási eredetű és legalább három napig tart. Ilyenkor kicsik és nagyok szebbnél szebb népviseletet öltenek és maguk készítette tipikus helyi finomságokkal kínálgatják egymást. Kanáriai népzenét játszanak, amire igazi helyi táncot járnak.
Az ünnepek legtöbbjén a külföldiek is részt vehetnek, de vigyázniuk kell, hogy csak dícsérő gesztusokat tegyenek, mert ellenkező esetben elfordulnak tőlük. A helyi lakosság nagyon kritikus saját magával szemben, de a bírálatot idegentől nem fogadja el.
Nem vehetnek részt turisták a Día Canaria ünnepen, melyet zárt udvarokban tartanak és csak a helyieket, illetve azokat az itt élőket engedik be, akiket maguk közé fogadtak.
Leghíresebb ünnep a “téltemető” Karnevál, mely februárban illetve márciusban egy hónapon keresztül tartja bűvöletben a helyi lakosságot ugyanúgy, mint a világ minden tájáról érkező turistákat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
